Mindegy! A lényeg! Ha nem vagy 18 és nincs jó idegrendszered ne olvasd tovább! Nem ajánlatos, de ugye senkinek sem tilthatom meg. :/
Mondom NE!
Amikor végig nézed, ahogy forró, lüktető vére
elhagyja a testét és kezeden végig folyva a földön tócsát alkot, akkor még fel
sem fogod igazán, hogy mit tettél. Amikor teljesen feldühített téged, akkor még
nem gondoltad, hogy ez lesz a vége. Mást már régen megbélyegeznél érte, de te
most még is boldognak érzed magad. Csak gyönyörű zöld szemébe nézel és a múltad
vissza köszön.
- Mondtam, hogy én már őt szeretem. Szállj le rólam!
– hallod még iszonyat szexi hangját füledben. De amit mond, attól valami
bekattan a fejedbe és hirtelen ütni-verni kezded. Még nem tudod, hogy mi lesz a
vége, mert teljesen át adod magad a haragnak. Nem gondolkodsz, az ösztönöknek
élsz, bár ezt soha nem engedted meg magadnak.
- Mit csinálsz? Szerinted félek tőled? Hiszen gyenge
vagy! – döfi bele lelkedbe az utolsó tüskéket. Ekkor jött el az a pillanat,
amikor már az összes józan eszed cserben hagy és nem fogod vissza magad. A
legközelebb eső tárgyat felkapva ismét ütlegeled. Egyik pillanatban kikapja
kezedből a könyvet, amely lila foltjait okozta és csak belenevet az arcodba.
Felbőszülve neki leselkedsz és lendületből fellököd, majd ismét egy támadáshoz
való tárgy után kutatsz. Nem kell sok idő, kezed rá talál a pulton fekvő késre,
amely mintha előkészítve lenne, a kezedbe simul. Minden izmod megfeszül és
teljes erődből a hasába nyomod, mert azt reméled, a fájdalomtól felsikít, de
végül csak egy hang nélkül tűri. Már igazán a méreg dolgozik a szervezetedben,
teljesen megfeledkeztél arról, hogy ki vagy és mit teszel, amikor kirántva a
pengét gyomrából, ismét meglendíted kezed. Immár tüdejét szúrtad át, amitől
minden lélegzetnél sípolni kezd, és ez elégtételként szolgál.
- Csak…ennyire…vagy… képes? – bőszít fel újra, hogy
késztetésed újfent lángra kapjon. És már nem tudod megállítani az utolsó
szúrással szívébe találsz. De neked ez már nem elég, kihúzod késedet és
ábrándozva tekintetébe révedsz. A múlton rágódsz, hogy mennyire szerettétek
egymást, majd ismételten felrémlik előtted arca, amikor szerelmet vall. Már
éppen kicsordulnának könnyeid, de eszedbe jut, hogyan csalt meg és hogyan
hagyott el, ezért a kést felemelve eltávolítod testéből. A vér spriccelve
távozik belőle és te egy kicsit megnyugodva túrsz bele szőke hajába. Ám ez még
nem a vég, hiszen neked még ez sem volt elég. Lábad átveted combjain, majd
ráülsz és gyengéden, mintha még érezné, feltűröd pulcsiját. Kezeddel végig
cirógatod kihűlőben lévő testét, majd óvatosan neki látsz a késsel, hogy
felnyisd a hasát. Hogy minél nagyobb legyen az élvezet, iksz alakot karcolsz
hasfalába, majd annak mentén felmetszed bőrét. Mintha csak egy profi műtétre
készülnél, úgy matatsz a bőre alatt, de mind ezt csak a harag okozza. Utolsó
elvetemült gondolatként szánkázik át rajtad, hogy ki zsigereled, de meggondolva
magad nadrágját kezded eltávolítani. Az utolsó ötleted már elég zordnak tűnik,
de neked fel sem merül, mert teljesen ellep a nyugodt düh. Nem érzékeled
tetteid következményeit és egyáltalán nem sarkall arra semmi, hogy itt
abbahagyd. Megfogod heréit és egyetlen mozdulattal eltávolítod őket, ezzel
újabb vér adagot engedve ki.
Már órák óta csak simogatod hideg testét, próbálod
begyógyítani sebeit egy érintéssel. Már kezdesz rájönni, hogy mit is tettél, de
valami az agyadban nem engedi, hogy felismerd. Nem teszel mást, csak
csókolgatod lila ajkait, összekulcsolod kezeid az övével és várod, hogy
felébredjen. Amikor végig nézed, ahogy forró, lüktető vére elhagyja a testét és
kezeden végig folyva a földön tócsát alkot, akkor még fel sem fogod igazán,
hogy mit tettél. Amikor teljesen feldühített téged, akkor még nem gondoltad,
hogy ez lesz a vége. Mást már régen megbélyegeznél érte, de te most még is
boldognak érzed magad. Mert ha nem lehet a tiéd, másé se legyen, és ezzel
elégtételt is vettél.
Nézed gyönyörű zöld szemeit, ahogy a messzeségbe,
üresen réved. Próbálsz érzelmet látni benne, de magad is tudod, hogy már nem
megy. Érzed, ahogy vére rászárad kezedre, de teljesen azt hiszed, ez még
összeköt titeket. Nem akarsz tőle elválni, hát mellkasára fekszel, nem érdekel
az sem, hogy belei kifolyva alattad vannak. Nem törődsz a felhasított bőrrel,
mely már nem öleli körbe. Nem törődsz a hideg testtel, mert nem érzed a létet.
Még mindig érezni akarod őt, kívánod minden
porcikáddal, ezért levetkőzve hozzá simulsz. Nem igazán érzed, hogy veled
lenne, hogy megpróbálna kielégíteni, ezért merészebb ötlettel állsz elő.
Nem figyelve semmire kezét megfogva ujjait magadba
igazítva igyekszel örömet szerezni magadnak, ezért kezét kellemesen mozgatva
haladsz a csúcs felé. Halott barátod teljesen felizgat, pár perc alatt teljesen
a csúcson érzed magad. De félsz, hogy még így sem az igazi, ezért kókadt
hímvesszőjét jutatod magadba. Teljesen elveszel az érzelmek káoszában, már
semmit sem tudsz irányítani. Fel sem fogod, hogy amit teszel az bűnös dolog, de
ezek után kihibáztatna téged? Felveszel egy kellemes ritmust és meglovagolod
partnered, de vágysz érintésére. Egyik kezeddel folytatod munkádat, a másikkal
simogatod magad, hogy minél nagyobb legyen az élvezet. Csak később esik le,
hogy már régen elmentél és inkább már fáj, amit teszel, de hajtod magad tovább,
mert tudod, hogy jobb lesz neked. Hirtelen magaddal akarsz végezni, ezért ismét
a kezedbe veszed a gyilkos eszközt, de közben még mindig szeretődön mozogsz. A
kezedben megremeg a kés, amikor szívedbe szúrnád és leejted a földre. Sírva,
teljesen összetörve, az elvesztés érzelmei csapnak át rajtad. És már nagyon is
tisztában vagy vele, hogy mit tettél, de képtelen vagy végezni magaddal.
Két kéz emel le a testről, amitől te kapálózni
kezdesz, majd egy tű szúródott a kezedbe és lassan megnyugodva adtad át magad
az idegennek.
Na jóó!! Talán annyira nem volt horrorisztikus, de elég fura.... :/
Lizee76
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése